A villamos biztonság szolgálatában

Teendők elektromos baleset esetén

A 230 V váltakozó feszültség közvetlen megérintése a talajon álló ember számára életveszélyes áramütést okoz. Számos intézkedés született az áramütéses balesetek megelőzésére, és mindent meg kell tenni az emberi életre is veszélyes áramütés elkerülésére, azonban a statisztikai adatok arról árulkodnak, hogy az áramütéses balesetek – közöttük az emberi életet kívánó balesetek száma – egy bizonyos szint alá nem szorítható.

A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Biztosítók Szövetsége ajánlása a villamos balesetek megelőzéséhez és csökkentéséhez című összefoglalójának célja, hogy felhívja az érdeklődők figyelmét arra, hogyan kerülhetik el az áramütéses balesetek bekövetkezését, illetve milyen intézkedésekkel csökkenthetik az áramkörbe kerülés kockázatát. Az ajánlásból tallózva ezúttal azt a részt emeltük ki, amelyből megtudhatjuk, hogy mi a teendő, ha bekövetkezik az áramütéses baleset.

Segélyhívás

A segélyhívás alatt itt azt értjük, hogy kiabálással fel kell hívni a figyelmet, hogy a környezetünkből segítsen valaki a mentők értesítésében, hogy a balesetessel tudjon az észlelő foglalkozni. Bármilyen telefonról a 104-es számon érhetők el a mentők, ahol a diszpécser rögtön szakszerű tanácsot ad abban, hogy mit kell tenni addig is, amíg a mentő megérkezik. Ha nem megy, ilyen esetben a 112-es segélyhívót kell hívni, nem csak Magyarországon, de az Európai Unió tagállamaiban is.

Mit kell mondani a diszpécsernek:

•ki a bejelentő

•hol történt, (pontos cím, ennek hiányában a helyszín megközelíthetősége),

•mi történt.

Áramkörből mentés

Az áramütéses baleset felismerése után (egyidejűleg azzal, hogy hívással, kiabálással további segítségnyújtókat kell hívni, és értesíteni kell a mentőket) haladéktalanul meg kell kezdeni az áramhatás megszüntetését, az áramütött kiszabadítását az áramkörből. (A mentésnek e fázisa a segélynyújtóra nézve is fokozott veszélyhelyzetet jelent.) A segélynyújtó elsődleges szempontja kell, hogy legyen, hogy ő maga semmiképp se kerüljön áramkörbe, hiszen ezáltal nemcsak segítségnyújtásra lesz képtelen, hanem mindkettőjük túlélési esélye romlik. Az áramkörből kiszabadítás módszerei a feszültség nagyságától függően eltérőek.Áramkörből kiszabadítás 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű berendezésnél Legbiztonságosabb a mentést az áramkör megszakításával, azaz a megszakító vagy a berendezés főkapcsolójának kikapcsolásával, a biztosító betéteinek kicsavarásával, esetleg a hálózati csatlakozó kihúzásával elvégezni. A kikapcsolás tényéről kétséget kizáróan meg kell győződni! (A kikapcsoló szerv helyzetéből vagy feliratozásából ez egyértelműen kiderül.)Ha ez nem valósítható meg késedelem nélkül, akkor a vezeték elvágásával vagy szándékos rövidzárlat előidézésével semmiképpen nem szabad az áramhatást megszüntetni.

E módszereknek hátrányai:

• rövidzárlat előidézésekor (amely a vezeték elvágásakor is előfordulhat) a nagy áramerősség másodlagos hatásaival (ív, hő, fémolvasztás, stb.) kell számolni,

• az elvágott vezetékvég feszültség alatt marad, előfordulhat, hogy a földre vagy más vezetőanyagú tárgyra esik: a jelenlévőkre és a mentés folyamán később a helyszínre érkezőkre újabb áramütések veszélyét hordozza,

• több hasonló vezeték esetén előfordulhat, hogy a segélynyújtó nem a megfelelőt csípi el, így a berendezés továbbra is feszültség alatt marad (a felsorolt veszélyek megtörtént balesetek leírásaiban szerepelnek).

Különleges esetnek számít, amikor a balesetes olyan helyzetben marad fogva az áramkörben (pl. létra tetején, állványon, asztal vagy szekrény tetején végezte munkáját), hogy az áramhatás megszűnését követő izomelernyedéskor leesve zúzódásokat, töréseket szenved. Ekkor a kiszabadítást megelőzheti néhány egyszerű intézkedés: a balesetes megtámasztása fagerendával, falétrával vagy a leesés helyén textil leterítése, pokróc, ponyva kifeszítése. Ha a leesés várható helyén magas hőmérsékletű vagy éles, hegyes tárgy, maró anyag van, azt előzőleg el kell távolítani.Veszélyesebb a balesetes kiszabadítása szigetelőanyag segítségével, azaz az áramütött testének eltávolítása (eltolása, elhúzása) a feszültség alatt levő résztől. Ezt általában az áramütött ruhájánál fogva, esetleg a segélynyújtó kezére borított textil, illetve műanyag darabbal, kivételesen szigetelt vagy fanyelű szerszámmal, illetve más kéznél lévő szigetelt tárggyal kell megpróbálni. Ha a helyiség padlója nem szigetelő, akkor a segélynyújtó biztonságát fokozhatja a segélynyújtó lába alá tett deszka, műanyag vagy vastag textília, ami a talpponti ellenállást jelentősen megnöveli.Áramkörből kiszabadítás 1000 V-nál nagyobb feszültség esetén a nagyfeszültség megközelítése is életveszélyes! Ezért a kiszabadítás lehetősége itt jóval korlátozottabb. Az áramütött közelébe kerülni, őt megérinteni veszélyes. A kikapcsolást csak arra jogosult, helyismerettel rendelkező szakember végezheti el. Ezért a balesetet okozó villamos berendezés üzembentartóját a lehető leggyorsabban értesíteni kell a balesetről.

Forrás: Villanyszerelők Lapja (https://www.villanylap.hu/…/5039-mi-a-teendo-aramuteses…)